2014. augusztus 31., vasárnap

41.Chapter-Több.

-Bell! – nyöszörögte – Bell, ne hagyj el! – szívem azonnal hevesebben kezdett verni, miután egy könnycsepp is távozott szeméből. Megráztam vállát, amire felébredt, s letöröltem szeméből feltörő könnycseppet. Zihálva ült fel, s temette kezébe arcát.
-Shh..semmi baj. – simogattam meg kezét. Hirtelen felém fordult, s egy heves csókba hívott, amit viszonoztam, hiszen már hiányoztak telt ajkai. Majd lassan, de elvált. Nem nézett szemembe, inkább lehajtotta fejét. Beharaptam alsó ajkam, majd visszafeküdtem az ágyba. A Göndör is visszadőlt. Pár perc csend után megszólalt.
-Kedvelsz engem? – suttogva kérdezte. Enyhén szólva meglepett ez a kérdése.
-Több. – válaszoltam egyszerűen, majd felé fordultam, hogy szemébe nézhessek.
-Több? – kérdezett vissza.
-Több, mint kedvellek. – haloványan, de elmosolyodtam, hogy mutassam: nem hazudok.

-Én is többet érzek, mint puszta kedvelés. – jelentette ki. Hasamban több ezer pillangó repkedett össze-vissza. Felállt, s az ablakhoz sétált, hogy meggyújtson egy cigarettát. Arra fordultam, hogy tökéletes testéből - a Hold fényének hála – kilátást nyerjek. Csak egy melegítőalsó volt rajta, párszor hajába túrt, majd a falnak dőlt vállával, s az ablakon kifele nézelődött. 
            Többször felébredtem éjszaka, nem tudtam most elaludni ölelő karok nélkül. Göndör felé fordultam, s gyönyörű arcával találkoztam. Halkan szuszogott, mivel nyitva volt résnyire ajkai. Homlokán elterült rakoncátlan tincsei. A takarót mellkasáig húzta csak fel. Legszívesebben elhalmoztam volna, gyengéd csókokkal fedetlen bőrét, de tudom, hogy most nem állunk olyan állásponton.
-Érzem, hogy nézel. – suttogta, de szemét nem nyitotta ki. Gyorsan kaptam el tekintetemet róla, s néztem magam elé. Kinyitotta szemét, s felém fordult. Lassan néztem fel rá. Gyönyörűen csillogó zöld íriszei hívogattak. – Tudod, nem érzem úgy, hogy nagy hibát követtem el. – tekintetével az én szemem bűvölte. Enyhén ledöbbentem. Komolyan nem fogja fel mit tett? – Ha te lennél az én helyzetemben, te sem tudtál volna mit tenni. Csak megdöbbentem és furcsa érzés kerített hatalmába. De ez nem azt jelenti, hogy őt szeretem vagy hogy téged nem. – hirtelen zúdította rám. – Azt is tudom, hogy csalódtál bennem, hiszen pont ma.. – láttam arcán, hogy szégyelli magát, így el is nézett. Sóhajtott, s lecsukta szemét. – Inkább aludjunk és beszéljük meg… beszéljük meg bármikor csak ne ma. – suttogta, és nyakáig felhúzta a takarót. Továbbra se szóltam semmit, csak őt figyeltem. Gondolatában biztos a falnak csapkodja a fejét, hogy ekkora egy idióta. Tudom, hogy nem tud várni ezzel, hiszen őt szintén bántja, de tiszteletben próbál tartani engem és ezt a napot is. Elmondhatnám neki, hogy már nem haragszom rá annyira, hiszen belegondolva én se tudtam volna mit tenni, és nem is ő tehet arról, hogy pont ma történt.
-Harreh? – lehunyom szemem, s megfordulok ismét az ablak felé. Csak hümmög és várja, hogy mit fogok mondani. – Megölelnél? – érzem, hogy arcomra pír szökik, zavarom miatt. Nem kellet megismételnem, azonnal közelebb csúszott és átölelte derekam. Máris jobban éreztem magam, hogy a közelemben volt. Mintha megvédene minden rossztól. Nem szóltunk semmit, csak hallgattuk egymás levegővételeit. Már egy ideje így feküdtünk, mikor egyik keze pólóm alatt, a hasamat kezdte gyengéden simogatni. Libabőrös lettem, s megfordultam ölelésében.
-Ne haragudj! – vette el kezét. Csak halványan elmosolyodtam, s közelebb hajoltam arcához és egy gyengéd csókot nyomtam rá. Furcsán nézet, nem értette miért kapta. – Tudod,.. 
-Shh, csak aludj! – hunytam le szemem, s a mellkasán pihentettem fejem és egyik kezem.
            Lassan nyitottam ki szemem, s állapítottam meg, hogy reggel van. Felnéztem a Göndörre, aki tekintetével engem fürkészett.
-Jézus, te mióta nézel? – temetem arcom a párnákba. Rápillantok, és nagyon nehezen tartja vissza mosolyát, így beharapja alsóajkát. – Remélem, folyt a nyálam vagy valami ilyesmi. – erre már felnevetett, s lecsúszott, hogy velem egy szinten legyen. 
-Sajnos nem. Viszont akkor se változott volna a véleményem. – suttogta, s mélyen a szemembe nézett. Az a tekintet, minden lány fejét elcsavarná vele, de neki mégis én kellettem. Levándoroltak szemeim ajkaira, amik egy gödröcskés mosolyra húzódtak. Nem tett semmit, csak engem figyelt, hogy mit fogok tenni. Közelebb csúsztam, s orcájára nyomtam egy csókot. Lehunyta szemét érintésemre, élvezte azt. Derekamnál közelebb húzott, s lenézett rám. Kezemet felvezettem hajába, és fürtjeit simogattam. Nagyon meghitt pillanat volt, s próbáltam örökre megőrizni ezt is emlékeimben. Fedetlen felsőtestét simogattam, míg ő arcomat. – Tudod, felőlem maradhatunk egész nap az ágyban. – nem akartam egész nap itt fenteregni, hiszen túl sokat járnának az agytekervényeim, és megint csak egész nap sírnék.
-Nem, csináljunk inkább valamit. – ajánlom és felpillantok rá.
-A Hölgy mit ajánl? Talán megmutathatná New York-ot.
-Talán. -Mosolyodok el, s megcsókolva ajkai szélét szállok ki az ágyból.
-Talán vehetnénk együtt előtte egy kellemes fürdőt. – felül az ágyamban és várja beleegyezésem. Ez feljebb emelné kapcsolatunkat. Látott már meztelenül, szóval ezzel számomra már nincs baj.
-Talán. – ismétlem meg magam, hátra pillantva a Göndörre és a fürdőbe megyek, hogy előkészítsem a fürdővizünket. A Göndör két bögrével a kezében lép be, s adja a kezembe az egyiket. Suttogok egy „Köszönöm!”-öt és a kád szélére rakva kezdem levenni pizsamámat. A csuklómról leveszem a hajgumit, s egy kontyba kötöm hajam, majd beszállok a meleg habos vízbe. Göndör még csak most áll neki vetkőzni, így biztos voltam benne, hogy végig figyelte, mit csinálok. Befekszik velem szemben, és kezébe fogja bögréjét. Szemei csillognak, s nem veszi le tekintetét rólam. Közelebb csúszok, lábam derekát öleli körül. – Nem haragszom. – nézek fel szemébe, és csak remélem, hogy érti, mire mondom. Leteszi a bögrét, s az ölébe húz, így majdnem találkoznak erényeink. Kezét arcomhoz vezeti, majd közelebb húz egy csókra. Kezemmel tarkójánál ölelem át, a csók után nyakhajlatába temetem arcom.
-Komolyan néha akkora seggfej vagyok. – suttogja. Nem szólók semmit, hiszen tényleg így van, inkább bőrébe harapok, amire halkan felszisszen. Közelebb csúszok, így mindenünk összeér, s a Göndör halkan felnyög hirtelen közelségemre. Keze, hátamon fel-le jár.
-Több ezer lány közül, miért pont azt választod, akit igazából gyűlöltél? – suttogva kérdezem, hogy ne szakítsam meg a pillanatot.
-Azért gyűlöltelek, mert te más vagy. Egy egyéniség, ami számomra igen vonzó és itt most nem az alakodra értem vagy a kinézetedre. A belsődre. – elmosolyodom válaszán, s fülébe harapok, amire gyorsabban veszi valamennyivel a levegőt. – És te hogy, hogy egy ekkora seggfejt választottál, mikor szinte bárki fejét el tudnád csavarni? – felnevettem, hiszen nem tudnám. 
-Ez a seggfej, igen helyes és akár milyen bunkónak mutatja magát és érzéketlen fasznak-
-Héé! – nevet fel.
-Ne szakíts félbe! Igazából egy szeretetre éhes, gyerekes és nagyon megnyerő személyiségű fiú. –hajtom fejemet vállára.
-Édes. – vállamra nyom egy gyengéd csókot, majd halad egyre feljebb. –Édesanyád mikor jön haza? – két csók közt dörmögi. Lehunyom szemem, s csak élvezem a pillanatot.
-Szerintem ma este. – nyögöm a választ. Nem tétovázva tovább, ajkaimat az övének nyomom és egy szenvedélyes csókot folytatunk.

Szóval, holnap suli..ehh. 
De próbáltam örömöt okozni és remélem sikerült!
A részek hozatal nem változik, ugyan úgy Szerdán és Szombaton jönnek!(Kivéve, ha nem vagyok büntetésben, amit nálam sose lehet tudni.
Szóval Mindenkinek SZERENCSÉS HOLNAPOT! <3
Nóryxoxo

3 megjegyzés:

  1. Köszönjük <3
    Neked is ^^
    és ez a rész asgfahfsaddfgsadjh *--------------*

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm! :d
    Neked is! :)
    Imádom ezt a részt is, és Nicole jellemzése Harry-ről teljesen igaz! (szerintem!)

    VálaszTörlés
  3. Neked is !!:) nagyon jó rész lett !!!:) már nagyon várom a szerdát !!!:))

    VálaszTörlés